Az első rész itt.

1927-28-ig Magyarországon csak egy darab hangfelvevő volt, ami utazógépként működött. Előtte gépzongora (hogy erről nekem miért pont Vonnegut jut eszembe?;), orchestrion és egyéb zenélő szerkezetek (eredetük Svájcba, Kínába nyúlik vissza). Van olyan szerkezet, ami 40-50 hangszert is tud játszani, és van olyan, ami két emelet magas. Ha jól emlékszem az első felvett ragtime a Happy Days in Dixie volt.

Irodalmi vonalon pedig Ady került az előtérbe. A Nyugatban Papp Viktor írt egy cikket Ady és a Zene címmel. Ebből hallgattunk meg egy idézetet. Megtudhattuk belőle, hogy "névtelenül kabaré dalszövegeket is írt Ady. Akkoriban Baumann kupléénekes Váradon színészkedett s ő dalolt e szövegekre.", illetve, hogy Léda asszonnyal való szakítás után "a Folies Caprices télikertjében amerikai és angol táncokat húzatott magának - rogyásig. Ahogy szokta mondani, ezek a "nigger nóták" üdítik."

1902. május 3-án a Nagyváradi Naplóban Ady ír Fedák Sári első nagyváradi vendégjátékáról. Színész, énekesnő, táncos és primadonna, a kor leghíresebb előadóművésze, extravaganciája, szerelmi élete az újságírók kedvencévé teszik. Ő az első, aki cakewalk-ot táncol nálunk. A Fedák Sári: Te csak most aludjál, liliom - Fedák Sári emlékiratai című kötetből hallgattunk meg egy részletet, amiben ír erről az estéről. "1902. október 14-én már el is ugrottam a Vígszínházba a Csókon szerzett võlegényt játszani. Átalakították a számomra, felfrissítették és új énekszámokat irattak bele, új szövegekkel. Csináltatta pedig ezt a Vígszínház – ha jól tévedek – egy nagyon tehetséges fiatal íróval, akit úgy hívtak, hogy: Molnár Ferenc. Nagyon ügyesen megcsinálta és a darabnak elég nagy sikere is volt. Akkor táncoltam elõször ‘cake-walk-ot’, mindenki rettenetes megbotránkozására". Fedák egyik nagyon ismert száma, Hughie Cannon amerikai zeneszerzõ Bennem pezsg a vér című cakewalk-ja volt, a Bill Bailey Won’t You Please Come Home magyarítása. Ezt a Budapest Ragtime Band előadásában meg is hallgattuk. (Tőlük nem találtam meg, de...)

Csáth Géza 1909-ben írt a Nyugatban A pesti dalról, a kuplékról, a kabarékról. A következő hölgy, aki pedig említésre került, Solti Hermin, színész és kupléénekes, az első igazi dizőz. Kabarékban és kávéházakban lépett fel. A repertoárjában megtalálhatóak az első ragtime-ok, az első jazzes hangvitelű nóták, Weiner István zeneszerző, szövegíró (eredetileg ügyvéd) szerzeményei is. Az egyik 1911-es felvételt hallgattuk meg Solti Hermintől, Palkó, te drága rajkó címmel. Szövegvilága enyhén szólva is pikáns abban a korban, amikor egy kivillanó boka is tömény szexnek számított.

A következő, amiről szó volt, a Medvetánc. Ennek igen érdekes története van. Bartók Bélának van egy ilyen című darabja, József Attilának egy ilyen című műve és egy forradalmi költők antológiája jelent még meg ilyen címmel. Itt most egyikről sem lesz szó, hanem... 1912. áprilisában, a Király Színház vezetősége a szezon végén egy 15 esztendővel korábban, 1897-ben Budapesten már bemutatott operett színrevitelét határozta el. A Gésák, vagy egy japán teaház története szövegét Owen Hall írta, Fái J. Béla és Makai Emil magyarították. A zeneszerző Sidney Jones volt, akinek anyagát Marton Géza, a színház vezető karmestere hangszerelte. A két főszerepet Fedák Sári és Rátkai Márton játszotta, táncolta és énekelte. Ennek a darabnak volt egy friss betétdala, egy jazzsláger, ezt magyarították és ez lett a darab leghíresebb slágere is. Hat nappal a bemutató után, már meg is jelent az előadás kottakönyve, majd a gramofonfelvétel is.

A Medvetánc eredetije nem más, mint Irving Berlin napjainkban is népszerű Alexander’s Ragtime Band című, 1911-es örökzöldje. Akkora sláger lett, hogy többféle magyar szöveget is írtak hozzá, még paródiát is. Ha jól emlékszem, akkor a Bródy István-féle Medvetáncot és egy kabaréváltozatot Cserebogár címmel hallgattuk meg Ittzés Tamás előadásában. Ez utóbbi végtelenül humoros, sok-sok szójátékkal bíró darab. Az Alexander's Ragtime Band akkora siker, hogy egy év alatt 16 változata került gramofonlemezeken a boltokba. Egyébként a Gésákat Kosztolányi is említi a Pacsirtában.

A jazz tánczene. Miles Davis-ig, John Coltrane-ig bezárólag táncoltak erre a zenére. A '60-as, '70-es években a beatzenekarok is játszottak jazzt, sőt nemcsak a beatzenekarok... Pl. Take Five-ot, de az Alexander's Ragtime Band-et is.

folyt. köv.