A hétvégén egy két napos modern tánckurzus volt itt Debrecenben, amit Dezső Virág tartott. Róla azt kell tudni, hogy sok díjas táncpedagógus, kint él Amszterdamban, tanít az akadémián, és amikor tud, akkor hazajön, és itthon is tevékenykedik, mint pl most is.
TündiLédi végigcsinálta a hétvégét a kurzuson és a záró zártkörű minibemutatóra meg lehetett hívni egy emberkét, jelen esetben engem, és belekukkanthattunk néhányan a két nap eseményeibe egy rövid pillanatra a levezető improvizációban.
Igen érdekes volt számomra, hiszen nem sok közöm van a tánchoz. Mindenesetre az tűnt fel, hogy bár egy-két elemet megtanultak, mégis nem egy kidolgozott koreográfiát láttam, hanem egy téma köré szerveződött kis előadást, amiben mindenki a saját kreativitásához mérten vett részt, adott hozzá, így alakítva a történetet, aminél bevallom időnként elvesztettem a fonalat. De azt gondolom igazából ez nem is baj.
A zene, ami kísérte a táncot, szintén improvizatív jelleggel üzemelt. Egy argentin srác játszott gitáron, meg még sok minden más hangot kiadó szerkezeten, mindezt az előadáshoz alakítva. Hiszen mikor a parketten feszültség adódott, akkor a zene is felvisított, vagy épp csenddel tette még feszültebbé a helyzetet.
Ők ketten egyébként együtt dolgoznak, és kedden este a Sikkben lesz is egy előadásuk. Erről bővebben itt. Szóval számomra tök izgalmas volt, főleg, hogy még utána beültünk a Havannába, és néhány belső információt is megtudtam erről a számomra ismeretlen világról. Arról nem is beszélve, hogy TündiLédi olyan kis ügyes volt az előadáson.:) Remélem máskor is láthatom majd még táncolni! Képek itt.
)
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
Gondolatok, érzések, öröm és fájdalom. Napló, levél és jegyzet, de főleg Én...